Eltűnő éhezés mellett a táplálkozással kapcsolatos problémák sora sújtja térségünket

0
33

Alacsony mértékű az éhezés Európa és Közép-Ázsia országaiban, de mérsékelt formája sokak számára jelent problémát, ahogy a túlsúly és elhízás is, olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében.

Az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete Európa és Közép-Ázsia térségben című kiadvány, amit Moszkvában mutattak be ma, tartalmaz döntéshozóknak szóló ajánlásokat célzott intézkedésekre a táplálkozás, egyenlőtlenségek felszámolása, vidékfejlesztés és a 2030-as fenntartható fejlődési ütemtervhez kapcsolódó globális célok kapcsán.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen javult az élelmezésbiztonság Európa és Közép-Ázsia térségben és a több mint 50 ország többsége 5% alatt tudta tartani az alultápláltak arányát, ami kevesebb, mint a globális átlag fele (10,8%).

A frissített 2018-as adatok azt mutatják, hogy a súlyos táplálékhiány már nagyon keveseket érint (a teljes lakosság 1,8%-át, míg ez globálisan 9,2%). Mindemellett a lakosok jelentős részének kihívást jelent a tápláló és elegendő ételhez jutás folyamatossága. Becslések szerint a térségben 100 millió fölött van azok száma (a teljes lakosság 11%-a), akik mérsékelt vagy súlyos mértékben éheznek – egy, a FAO által nemzetközi szabványok alapján bevezetett kategória, ami az éhezés teljes felszámolása felé tett haladást méri.

„Számos felnőtt és gyermek szenved a táplálkozási problémák valamely formájától, mint például az alacsony testsúly, alulnövekedés, a túlsúly és vérszegénység; sőt, több közülük egyszerre van jelen számos országban,” – mondta Cheng Fang, a FAO közgazdásza.

„Különösen a túlsúly és elhízás ad okot komoly egészségügyi aggodalmakra,” – tette hozzá, utalva a jelentés megállapítására, mely szerint a térség majd összes országa túlteljesítette a világátlagot (13,2%) a felnőttkori elhízás terén, és köztük 13 ország a kétszeresen is; a trend pedig növekvő.

A nemek szerinti lebontást tekintve megállapítható, hogy a nőket nagyobb eséllyel éri el a mérsékelt vagy súlyos szintű éhezés (10,7% szemben a férfiak 9,8%-val) Európa és Közép-Ázsiában. Az alacsony születéskori testsúly kevésbé jelent azonban problémát itt, mint a világ más pontjain.

Mozgatók és meghatározó tényezők

Ahogy a FAO jelentés rámutat, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek lelassítják, vagy akár el is lehetetlenítik a szegénység, az élelmezi és táplálkozási problémák felszámolását, veszélyeztetve a 2030-as ütemterv alapelvének megvalósulását, hogy az minden nemzetre érvényesen és senkit nem kihagyva történjen.

A táplálkozási zavarokat a gyermekek körében erősen befolyásolja az anya iskolázottsága, gazdasági státusza és lakóhelye. Ez azt jelenti, hogy a nők jobb oktatását, foglalkoztatottságát célzó intézkedések érdemben javíthatják az öt év alatti gyermekek táplálkozását.

Az elhízás gyorsabban terjed az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú háztartásokban.

„A szakpolitikáknak és egyéb intézkedéseknek a leginkább rászoruló és bizonytalan helyzetű csoportokat kell felkarolniuk a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása érdekében,” – hangsúlyozta a jelentés bemutatóján Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató helyettese és regionális képviselője.

„Láthattunk számos példát térségünkben arra, hogy a gyors gazdasági növekedés révén hogyan emelkedtek ki ezen csoportok a szegénységből és csökkent jelentősen az éhezés közöttük,” – tette hozzá.

Ezért a FAO felszólítja az országokat a mezőgazdaságba és vidéki térségekbe áramló befektetések mennyiségi és minőségi növelésére, miután, ahogy a kiadvány megállapítja, ezen területek alulfinanszírozottak a gazdaságban betöltött szerepükhöz képest. Ami akadályozhatja az élelmezésbiztonsághoz, táplálkozáshoz és környezetvédelemhez kapcsolódó célok megvalósulását.

Szerkezeti változások

A 2019-es kiadás külön fejezetben foglalkozik a térségünkben zajló szerkezeti átalakulással – a gazdaság, mezőgazdaság és élelmiszertermelés, -fogyasztás, táplálkozás, kereskedelem és szakpolitikák terén. Továbbá iránymutatásokkal szolgál a nemzetközi fenntarthatósági célok eléréséhez szükséges lépésekhez.

Szakértők megállapították, hogy míg a mezőgazdaság sokak számára biztosít jövedelemforrást, az ágazat termelékenysége alacsonyabb más szektorokénál. Ez megágyaz a szegénység, táplálkozási problémák terjedésének a vidéki térségekben, és még egyszer hangsúlyozza a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások fontosságát.

A térség minden országában az élelmiszerek széles skálája érhető el a termelés és kereskedelem bővülése miatt, ám az így biztosított étrend minőségét sokan megkérdőjelezik. Ez nem csupán az élelmiszertermeléssel kapcsolatos aggodalmak, de az egészségre káros zsírban, cukorban és sóban gazdag feldolgozott élelmiszerek importja miatt van.

Az állati eredetű fehérjék egyre nagyobb teret hódítanak az országok többségében, táplálkozási és élelmiszerbiztonsági változásokat generálva. Emellett nagy különbségek vannak az elérhető élelmiszerek tekintetében: Törökország és a Balkán országok bővelkednek gyümölcsökben, zöldségekben és hüvelyes terményekben, miközben a volt szovjet országok inkább halban és húsban.

„Ezek a tendenciák rámutatnak az táplálkozás-központú szakpolitikák szükségességére a termelésben és kereskedelemben, hogy bizonyos élelmiszerek elérhetőségét javítsuk,” – mondta Fang.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Szólj hozzá!
Add meg a neved

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..