Újabb városban folytatódik a Zöld busz mintaprogram

0

Zöld busz mintaprogram indult Békéscsabán. Egy hónapig demonstrációs jelleggel egy lengyel gyártmányú elektromos autóbusz közlekedik a város valamennyi vonalán.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia-és klímapolitikáért felelős államtitkára a Zöld busz programot előkészítő Zöld busz demonstrációs mintaprojekt keddi indító rendezvényén Békéscsabán elmondta: a kormány a következő tíz évben 36 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a 25 ezernél több lakosú településeken az e-buszok beszerzését.

A program demonstrációs szakasszal indul 800 millió forintos keretösszeggel, nyolc városban (Békéscsaba mellett Zalaegerszegen, Esztergomban, Székesfehérváron, Kaposváron, Kecskeméten, Nyíregyházán és Debrecenben), valamint a Mátrai Erőmű térségében. Debrecen volt az első helyszín, ahol már véget ért a projekt – tette hozzá.

Kaderják Péter kifejtette, a kormány januárban fogadta el az energiastratégiát és a klímatervet, amelyben azt határozta meg, hogy 2050-re Magyarország klímasemleges lesz. Ennek egyik kulcseleme a közlekedés zöldítése, ugyanis a károsanyag-kibocsátás több mint negyedéért a közösségi közlekedés a felelős.

A program zászlóshajója a Zöld busz program, 11 jelentkező konzorcium közül hetet választottak ki, ezek e-buszait tesztelik majd. Békéscsabán egy lengyel gyártmányú Solaris Urbino 12 electric autóbusz közlekedik majd – tette hozzá.

Az államtitkár elmondta, várhatóan még ebben a hónapban véglegesítik Zöld busz program 2020-2021-es forrásainak kiosztásáról szóló pályázati felhívást, amelyet 4,2 milliárd forintos keretösszeggel terveznek kiírni.

Kérdésre válaszolva a politikus közölte, becsléseik szerint egy elektromos buszt 140-150 millió forintból lehet beszerezni. A tízéves program alatt a jelenleg országszerte futó körülbelül 2900 buszból 1300-1400-at szeretnének e-buszra cserélni. Elmondta ugyanakkor, hogy a támogatási nem lesz százszázalékos. Reményeik szerint a jövőre induló új uniós hétéves költségvetési ciklusban is tudnak majd erre a célra forrást adni – tette hozzá.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester elmondta, Békéscsabán 25 buszból áll a járműflotta, amely nagyon öreg, elavult; a járműpark átlagéletkora 14-15 év, de van 20 éves busz is. A járművek egy év alatt mintegy egymillió kilométert futnak. Ezért nagyon fontos a buszállomány megújítása – húzta alá.

Elmondta, reményeik szerint erre nemcsak a Zöld busz programban lesz lehetőség, hanem a Modern városok programban is, amelynek keretében 10-11 e-busz beszerzését tervezik néhány éven belül, továbbá az intelligens közösségi közlekedés kiépítését is.

Szarvas Péter elmondta, hétfőn tesztelték a buszt, amely garázsmenetben, utasok nélkül 215 kilométert tett meg, így valószínűsítik, hogy töltés nélkül képes lesz majd naponta csaknem 200 kilométert megtenni, ahogyan azt a busz magyarországi forgalmazói ígérik.

Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a légszennyezés 2010-es adatok szerint mintegy négyezer ember haláláért tehető felelőssé, és a születéskor várható élettartamot is csökkenti egy évvel. Azzal, hogy Békéscsaba a Magyar falu programban zöld közlekedést tervez, emellett jelentős kerékpárút-hálózat fejlesztést is megvalósít, két irányban is javítja a levegő minőségét – hangsúlyozta.

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervében is szereplő Zöld busz program célja a közösségi közlekedésben részt vevő autóbuszállomány cseréje a hazai buszgyártás ösztönzésével, az üzemeltetett buszok átlagéletkorának, a buszos közlekedés károsanyag-kibocsátási értékeinek és fenntartási, üzemeltetési költségeinek csökkentése, továbbá az utazási szolgáltatások minőségének javítása.

A demonstrációs program célja a lakók megismertetése a zöld technológiával, klímavédelmi szempontok népszerűsítése. 2022-től a tervek szerint csak elektromos autóbuszt lehet üzembe helyezni a 25 ezernél több lakosú településeken.

A helyszínen kiosztott háttéranyag szerint az Európai Unió Fehér Könyve szerint 2030-ig 40, 2050-ig 80-95 százalékkal az 1990. évi szint alá kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az összes emisszió 20 százalékáért a közlekedési szektor, ezen belül a kibocsátások 98 százalékáért a közösségi közlekedés felelős.

mti

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Szólj hozzá!
Add meg a neved

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .