A szigorodó környezetvédelmi szabályozás a szénszivárgás erősödését eredményezheti

0

A szigorodó uniós környezetvédelmi szabályozás erősítheti a termelés Európai Unión kívülre helyezését (a szénszivárgást), amely érdemi hatást gyakorolhat az EU és benne Magyarország gazdasági teljesítményére – egyebek mellett ez is kiderül a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tanulmányából, amelynek összefoglalóját eljuttatták az MTI-nek.

A gazdaságkutató elemzésében felidézte, hogy az Európai Unió szén-dioxid-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) negyedik szakaszát a 2018-ban elfogadott, illetve az azóta már módosított célok határozzák meg. A 2018-ban elfogadott célok szerint az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig 40 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es kibocsátáshoz képest. Ennek megfelelően készültek el az egyes országok nemzeti energia- és klímatervei. Időközben azonban az Európai Parlament és a Bizottság ambíciói nőttek, és a célok emelkedtek 40 százalékról 55 százalékra – áll az elemzésben.
A klímavédelmi célok elérése érdekében a szén-dioxid-kereskedelemben résztvevő mintegy 11 ezer létesítmény esetében a szén-dioxid-kibocsátást 43 százalékkal kell a 2005-ös szint alá csökkenteni, a szén-dioxid-kereskedelmen kívüli létesítmények esetében pedig 30 százalékos mérséklődést kell elérni 2005 és 2030 között.
A negyedik szakaszban több olyan finanszírozási mechanizmus jön létre, amely segíti az energiaintenzív ipari ágazatokat és az energiaszektort abban, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra térjenek át. Ilyen az uniós Innovációs Alap és a Modernizációs Alap.
Az Innovációs Alap pályáztatás útján fogja támogatni az innovatív technológiák és az áttörést jelentő innovációk első alkalommal történő piaci kifejlesztését és kereskedelmi nagyságrendű demonstrálását. A Modernizációs Alap egy célzott finanszírozási program, amelynek célja a 10 alacsonyabb jövedelmű EU tagállam támogatása az éghajlat-semlegességre való áttérésben azáltal, hogy elősegíti energiarendszerük korszerűsítését és energiahatékonyságuk javítását.
A rendszer talán legfontosabb eleme a szén-dioxid kibocsátási egységek (kvóták) ingyenes kiosztása az ETS-ben szereplő létesítmények számára – jelezte a Századvég. Ezek birtokosai kvótánként egy tonna károsanyag-kibocsátásra jogosultak, ennek elvei az egyes szakaszokban változtak.
A negyedik kereskedési szakaszban az ingyenes kiosztás rendszerét további egy évtizedre meghosszabbítják, a szabályok azonban változnak. Az ingyenes kiosztás azokra az ágazatokra összpontosít a továbbiakban, amelyeknél a legnagyobb a kockázata annak, hogy termelésüket az EU-n kívülre helyezzék, vagyis a szénszivárgás jelenségének kitettek. Ezek az ágazatok ingyenesen kapják meg kvótáik 100 százalékát. A szénszivárgásnak kevésbé kitett ágazatok esetében az ingyenes kiosztás előreláthatólag 2026 után fokozatosan megszűnik, vagyis 2030-ra nullára csökken.
A Századvég becslést végzett arról, hogy Magyarország, illetve az Európai Unió esetében milyen gazdasági hatással járna, ha az ipari ágazatokban működő cégek 10 százaléka a környezetvédelmi előírások szigorodása miatt külföldre helyezné termelését, vagyis megvalósulna a szénszivárgás. Számításaik szerint Magyarországon a közúti járműgyártás ágazat kitelepülésének lenne a legnagyobb nemzetgazdasági hatása, az ágazat 10 százalékának kitelepülése a nemzetgazdasági GDP-t 0,63 százalékkal csökkentené. A GDP-visszaesés mértékét tekintve ezt követi az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása ágazat (0,55 százalék), a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás (0,33 százalék) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (0,32 százalék) ágazat kitelepülése.
A párizsi klímacélok elérése érdekében az Európai Uniónak jelentős lépéseket kell tennie. Ezek a lépések az elemzés szerint ugyanakkor ronthatják az uniós iparvállalkozások nemzetközi versenyképességét, illetve szénszivárgáshoz vezethetnek, amelynek eredményeként a világszintű károsanyag-kibocsátás sem mérséklődne a kellő mértékben.
A Századvég megállapítása szerint a klímacélokhoz az ipar, az egyik legnagyobb szennyező ágazat csak akkor tud érdemben hozzájárulni, ha “zöld” beruházásokat valósít meg. Ezek a beruházások csak akkor valósulhatnak meg, ha az EU olyan üzleti környezetet tud teremteni, amely megelőzi a karbonszivárgást.
A gazdaságkutató tanulmánya szerint a szénszivárgás megakadályozása érdekében az EU szén-dioxid-kereskedelmi rendszerének ki kell egészülnie egy további eszközzel. A vizsgált lehetőségek közül kiemelten foglalkoztak a határmenti karbonköltség kiegyenlítő mechanizmusának (BCA) lehetőségével, amely a vállalatok megemelkedett karbonköltsége okozta, az importtal szembeni versenyképesség-csökkenését ellensúlyozza. A rendszer lényege, hogy az importőrök olyan plusz költségtétellel szembesüljenek, amely megegyezik azzal, ha a terméket belföldön állították volna elő. Ennek megfelelően az import karbontartalma után meg kell fizetniük a mindenkori karbonkvóta piaci árát.
A tájékoztatás szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából készítette a tanulmányt az Európai Unió szén-dioxid-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) működéséről, valamint arról, hogy az európai zöld megállapodás (Green Deal) által kitűzött kibocsátási célok elérhetőek-e, és ha igen, milyen eszközökkel. Az elemzés keretében becslést készítettek arról, hogy az ipar dekarbonizációja milyen várható gazdasági hatásokkal jár az övezet egészére, illetve milyen eszközök állnak a döntéshozók rendelkezésére annak érdekében, hogy a klímavédelmi célok elérése ne csökkentse aránytalan mértékben a szektor nemzetközi versenyképességét.

mti

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Szólj hozzá!
Add meg a neved

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .