Megszületett a szerződés a Duna alatti vasúti alagút környezeti hatástanulmányáról

0

Szerződést kötött a Duna alatti vasúti összekötő alagút építésének környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítéséről a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) és Főmterv Zrt. – jelentette be Facebook-oldalán a BFK vezérigazgatója.

A közbeszerzés nyertese, a Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért vállalta a munkát, amelynek célja a Duna alatti vasúti alagút és kapcsolódó szakaszai környezetvédelmi engedélyének megszerzése – közölte Vitézy Dávid.
A projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg – tette hozzá.
Azt írta: a sikeres pályázat nyomán az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alapból 500 millió forintos támogatásban részesül a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezése. A kormányzat pedig ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget.
Közlése szerint a kormány által tavaly év végén elfogadott, a fejlesztéseket 2040-ig egységes keretbe foglaló és programozó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia kulcseleme az elővárosi vonalak közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmenős összeköttetések megteremtése.
Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút, amelynek megépítése ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésében egyaránt.
Budapest ugyanis, a hétköznapi csúcsidőszakokban a fejpályaudvarok leterheltsége és kapacitásának hiánya miatt nem tud több vonatot fogadni, holott az elővárosi közlekedésben jelentkező igények miatt a jelenlegi 42 helyett 90-nél több szerelvénynek kellene érkeznie csúcsóránként – ismertette Vitézy Dávid.
Ugyanakkor – folytatta -, a környezetre jelentős hatást gyakorló fejlesztés megkezdése előtt szükséges a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, ami nem csak az alagútra, hanem az új, kétszintes Nyugati pályaudvar tervpályázatára, illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztésére is kiterjed.     A tervezés során figyelembe kell venni például az új felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedő tereket, a szellőztető rendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is – sorolta.
Továbbá, részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz. Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is – fűzte hozzá.
A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket. Emellett össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe – magyarázta a vezérigazgató.
A tervezőnek a szerződés hatályba lépésétől számítva 510 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítse és megszerezze a környezetvédelmi engedélyt – írta Vitézy Dávid.
Arról is beszámolt, hogy az alagút megépítése távlati cél, ám addig is fejleszteni kívánják az elővárosi vonatközlekedést. Ezt szolgálja a Déli Körvasút már a kivitelezésnél tartó fejlesztése, illetve a Nyugati pályaudvar tervezett bővítése.
A kétszintes pályaudvar már az alagút megépítése előtt a jelenleginél 50 százalékkal több vonatot tud majd fogadni, illetve az alagút megvalósítása nyomán a kapacitása tovább bővíthető – írta bejegyzésében Vitézy Dávid.

mti

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Szólj hozzá!
Add meg a neved

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .